Rólunk

Városunk bemutatása

Az 1879 márciusában árvíz sújtotta Algyő lakóinak Pallavicini Sándor őrgróf 597 ingyen háztelket parcellázott birtoka ármentes homokhátságán, ahol évekkel azelőtt dohánykertészek éltek.
Sándorfalvát 1879. június 12-én-ben alapították, amikor a tiszai nagy árvíz által romba döntött Algyő lakosainak egy része itt, a törökök által elpusztított középkori falu, Sövényház(a) területén telepedett meg.
Pallavicini Sándor őrgróf az 1879-e tiszai nagyárvíz algyői árvízkárosultjainak a 40 000 kat. hold területű birtokának déli részén „vízmentes" területen 300 kh földet ajánlott fel új település létrehozására. Az őrgróf 597 háztelket parcellázott birtoka ármentes homokhátságán, ahova az árvízkárosultaknak csak kis része települt át, így több száz környékbeli szegényparaszt élhetett a letelepedés lehetőségével.
1882-ben felépült a templom, a községháza az iskola, a csendőrőrs épülete. Az őrgróf az uradalom székhelyét Sándorfalvára helyezte át. A betelepülők elsõsorban az uradalomban dolgoztak, béresként, cselédként és iparosként. A későbbiek során az iparosok a közeli Szegeden is dolgoztak, oda, illetve vásárba hordták a portékáikat.
A szabályos szerkezetű régi falu mellett az 1950-60-as évek óta új falurész épült. A település nagysága közel 56 km2, aminek több mint kilenctizede külterület. A csaknem kizárólag magyarlakta helység lakóinak nagy része római katolikus. Lakásállományának 8%-a külterületen található.
Bár a feketeföldi tanyák nagy részét a 70-es évek környékén elbontották, a településtől É-ra, a volt Kővágói szőlőben sokan, főként szegediek építettek maguknak üdülőt, hobbitanyát. Ezek egy része ma már lakóhelyként funkcionál. (E határszél elnevezése az itt talált réti mészkőre utal, aminek „vágásával" az 1960-as évekig foglalkoztak.)
Sándorfalva - 2002-töl kezdődő, több ütemben történő, felújítás alatt álló - központja a nagyméretű, árnyas, lombos Szabadság tér, közepén a Szűz Mária tiszteletére szentelt, eklektikus római katolikus templommal (1882). Főoltárképe Szűz Máriát ábrázolja. A falait borító seccok a biblia jeles személyiségeit és a magyar szenteket örökítik meg (1945). A templom körüli kálvária stációinak domborműveit 2002-ben Domonkos Béla szobrászművész készítette. A Főtér polgármesteri hivatal felöli oldalán látható Petőfi Sándor és Arany János mellszobra . Mindkettő Kelemen Kristóf alkotása (1972, 1979), csakúgy, mint a 2000-ben, falunapon leleplezett Szent István-szobor , mely a főtéren áll. Néhány utcában (Aradi u., Dózsa Gy. u.) még találunk jellegzetes, századforduló táján épült házat.
A Magyar Köztársaság Elnöke Sándorfalva nagyközségnek 2005. Július 1. napján VÁROSI CÍMET adományozott. A városi címet és a város kulcsát augusztus 20. án Dr. Lampert Mónika belügyminiszter asszony adta át, Darázs Sándor polgármesternek.
A város neves szülötte Budai Sándor citerakészítő, a népművészet mestere. Alapítója volt az országos hírű helyi citera együttesnek, csikófejes citeráin sokan játszanak, számos darabja külhoni gyüjteményekbe is eljutott. Sajátos naiv festményeit a kecskeméti Naiv Művészek Múzeuma és a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. Volt lakóházán emléktábla hirdeti munkásságát. Sándorfalva büszke azokra, akik sokat tettek településükért.
Forrás: Sándorfalva története és népélete 1999.

A Sándorfalvi Városszépítő és Környezetvédő Egyesület 2003. május 13.- án alakult, tagja a Sándorfalvi Civil Szövetségnek. Egyesületünk közhasznú társadalmi szervezet, célkitűzéseink a következők:
-Sándorfalva és környéke természeti és épített értékeinek megóvása, szépítése, feltárása, megvédése, gyarapítása.
- A fiatalok folyamatos nevelése, tájékoztatása és bevonása a település és a vidék szépítését és fejlesztését célzó tevékenységek gyakorlásába.
-A település és térségeinek fejlesztése, az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményrendszeréhez való igazodás elősegítése.
-A természeti és kulturális értékekre támaszkodó falusi turizmus kialakulásának elősegítése a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben, kapcsolódva a környező települések adta egyéb turisztikai lehetőségekhez.
-Lokálpatriotizmus ápolása a lakosság és civil szervezetek között.
-A célok megvalósításáért az egyesület eljár mindazon feladatokban, melyek az egyesület tagjainak szándékaival egybeesnek. Képviseli az egyesület és tagjai érdekeit az állami szervek és egyéb intézmények előtt.
-Mozgósítja az egyesület tagjait a kitűzött célok megvalósítása érdekében
Egyesületünk tevékenységének kezdetét, és egyben egyik legsikeresebb megmozdulását 2003- ba a játszótér megépítése és átadása jelentette, melybe tagjaink jelentős szerepet vállaltak. Védnökséget vállaltunk a játszótér felett, a játékokat folyamatosan karbantartottuk, berendezési tárgyakat átfestettük. Kezdeményezői, és szervezői voltunk új buszmegállók beszerzésében és kihelyezésében. Városszépítő munkánk során virágládákat, és virágtartó konzolokat készítettünk, és helyezünk ki a közterületre. 2004 be 2006 ban virágültetéssel segítettük városunk szépítését. 2004, 2005, 2006, években szervezői és aktív résztvevői voltunk a tavaszi hulladékgyűjtésnek. A Kulturális Egyesülettel karöltve 2003- tól folyamatosan felmértük városunkban a parlagfű állapotát, akciókat szerveztünk a parlagfű mentesítésére. Parlagfű– info vonalat üzemeltetünk. Munkánk eredményes megvalósításához az FVM - től pályázati pénzt nyertünk motoros fűkaszák vásárlására. E munka elismeréséért „ A Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság elismerő oklevelet adományozott a Sándorfalvi Kulturális Egyesületnek. Ezt az elismerést Csongrád megyéből két civil szervezet kapta meg. Úgy gondoljuk az elismerés nekünk is, szól. Egyesületünk törekszik nemzetközi kapcsolatok kialakítására. Küldöttségünk részt vett Németországban, Loitzban egy nemzetközi civil találkozón, ahol fõ téma a „Közösségépítés az Európa Unióban” volt. Tagjainkkal tanulmányi utakon vettünk részt, Gyulán, Gyulakeszin, Bugacon. A tanulmányi út alkalmával ismerkedtünk az erei iskolák, a tanösvények kialakításával, működtetésével. 2001 be a DALERD Zrt. területén kialakított Tan és Sétaösvény üzemeltetését, folyamatos karbantartását, berendezési tárgyainak pótlását egyesületünk végzi. Célunk a környezeti kultúra, és a környezetbarát magatartás kialakítása, a fiatalok természetközeli nevelése, oktatása. Szemléletformálás nélkül a természetvédelem semmit sem ér. Valljuk, hogy a természetet csak az védheti eredményesen, aki ismeri azt Egyesületünk 2007-ben, meghirdette a
„Gyere, Velünk Tanulj Velünk A Természetben A Természetről„ programját iskolások számára. „ Zöld Pont” az Iskolában cím alatt közös környezeti-nevelési projektet hoztunk létre. Ezen túlmenően szervezünk óvodás csoportok részére is erdei programokat, kirándulásokat. Ilyen volt a 2006-ban megszervezett „nyuszi tojáskeresés”. Szívesen látunk vendégül akácvirágzáskor nyugdíjas civil szervezeteket is a Tan és Sétaösvényen.
Egyesületünk immár harmadik éve tart szoros kapcsolatot a Lukácsfalvi Fehér – tó Hagyományápoló és Környezetvédő Egyesülettel. A kapcsolat felvételére, e nagybecskereki községben található mintegy 600 lelket számláló, zömmel magyar nemzetiségű falu lakosainak őszinte barátsága, nyíltsága, volt ösztönző számunkra. Kapcsolatunkat az egymás iránti tisztelet, megbecsülés vezérli. Megismerve történelmi múltjukat, jelen törekvéseiket, a lehetőségek figyelembevétel támogatni kívánjuk céljaik megvalósításában. Szívesen átadjuk tapasztalatainkat a nálunk már működõ projektekről.